Node (csomópont) — mi az, ami a blokkláncon található?

A kriptovaluták és a blokklánc-technológiák világa rendkívül gyorsan fejlődik, egyre több résztvevőt vonzva. Azonban a kriptotőzsdék és pénztárcák szép felületei mögött bonyolult infrastruktúra rejtőzik, amely biztosítja az egész rendszer működését. Ezen infrastruktúra középpontjában a node-ok állnak – bármely blokklánc-hálózat alapvető elemei. Mi az a node, milyen funkciót lát el, és miért olyan fontosak a kriptovaluták működéséhez? Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a node-ok működésének minden aspektusát és szerepüket a modern blokklánc-hálózatokban.

Mi az a node (node) a blokkláncban?

Alapvető meghatározás

A node (node) a blokkláncban egy számítógép vagy eszköz, amely csatlakozik a blokklánc-hálózathoz, tárolja az egész blokklánc vagy annak egy részének másolatát, és részt vesz a tranzakciók ellenőrzésében és terjesztésében. Minden node egy kapcsolat pontja a decentralizált hálózatban, feldolgozva és továbbítva az információt a tranzakciókról és blokkokról más node-oknak.

Alapvetően a node egy szerver, amely speciális szoftvert futtat, lehetővé téve a kapcsolódást egy adott blokklánc-hálózathoz. Például ahhoz, hogy node legyen a Bitcoin hálózatban, telepíteni kell a Bitcoin Core programot, míg az Ethereum esetében a Geth vagy Parity szükséges.

A „node” szó angolról „csomópont”-ra fordítható, amely nagyon pontosan tükrözi e készülékek funkcióját – közlekedési csomópontok a globális blokklánc-hálózatban, biztosítva annak integritását, biztonságát és decentralizációját.

Hogyan vesz részt a node a tranzakciók megerősítésének folyamatában

A tranzakciók megerősítési folyamata a blokklánc csomópontjainak egyik kulcsfontosságú funkciója. Amikor a felhasználó tranzakciót kezdeményez (például kriptovalutát küld egy másik felhasználónak), ez az információ elterjed a hálózaton, és bekerül a megerősítetlen tranzakciók halmazába.

A csomópontok a következő lépéseket hajtják végre a tranzakciók megerősítésekor:

1. A érvényesség ellenőrzése: a csomópontok ellenőrzik, hogy a tranzakció megfelel-e a hálózat szabályainak. Például megbizonyosodnak arról, hogy a küldőnek van elegendő kriptovalutája a küldéshez, és hogy a digitális aláírás helyes.
   
2. Információ terjesztése: ha a tranzakció érvényesnek bizonyul, a csomópont továbbítja azt a hálózat többi csomópontjának.
   
3. Blokkba való beillesztés: a bányászó csomópontok a megerősített tranzakciókat blokkokba egyesítik, és próbálnak megoldást találni egy kriptográfiai feladatra (az olyan hálózatokban, amelyek a Proof of Work-ot használják).
   
4. Új blokkok ellenőrzése: amikor egy új blokk létrejön, minden csomópont ellenőrzi azt, és ha érvényes, hozzáadja a blokklánc saját másolatához. Ezután információt küldenek az új blokkról a többi csomópontnak.
   
5. Történet tárolása: a csomópontok tárolják az összes megerősített tranzakció történetét, biztosítva a blokklánc átláthatóságát és változtathatatlanságát.
   

Ennek a folyamatnak köszönhetően a blokklánc-hálózat központi irányítás nélkül is működhet, és a felhasználók biztosak lehetnek tranzakcióik biztonságában és helyességében.

A node-ok típusai: teljes, könnyű, bányászati

A blokklánc-hálózatok különböző típusú csomópontokat tartalmaznak, amelyek mindegyike meghatározott funkciókat lát el:

1. Teljes csomópont (Full node) – a blokklánc teljes másolatát tárolja, és ellenőrzi az összes tranzakciót és blokkot a hálózati szabályoknak megfelelően. A teljes csomópontok alkotják a decentralizáció alapját, mivel függetlenül ellenőrzik az összes adatot, nem támaszkodva más résztvevők bizalmára.
   
2. Könnyű node (Light node) – csak a blokkok címeit tárolja, és nem a tranzakciók teljes történetét. A tranzakciók ellenőrzésére a könnyű csomópontok a teljes csomópontokra támaszkodnak. Kevesebb erőforrást igényelnek, és korlátozott lehetőségekkel rendelkező eszközökön, például okostelefonokon is működhetnek.
   
3. Bányászati node (Mining node) – egy különleges típusú teljes csomópont, amely a tranzakciók ellenőrzése mellett új blokkok létrehozásában is részt vesz. A bányász csomópontok versenyeznek egymással bonyolult matematikai feladatok megoldásában, hogy jogot nyerjenek új blokk hozzáadására a lánchoz, és jutalmat kapjanak.

Ezeken az alapvető típusokon kívül léteznek még:

• Archív csomópontok – nemcsak a blokklánc aktuális állapotát tárolják, hanem a módosítások teljes történetét is, ami különösen értékessé teszi őket az elemzés és a kutatás számára.
  
• Masternódok – speciális csomópontok egyes blokklánc-hálózatokban, amelyek további funkciókat látnak el, például a privát tranzakciók biztosítását, a hálózat irányításával kapcsolatos kérdésekben való szavazást stb. A masternóds elindításához általában a megfelelő hálózat tokenjeiben letétet kell elhelyezni.
  
• Staking csomópontok – részt vesznek a tranzakciók érvényesítési folyamatában a Proof of Stake-et használó hálózatokban, egy bizonyos mennyiségű kriptovaluta blokkolásával (stakelésével).
  

A csomópont típusa a hálózati résztvevő céljától, technikai lehetőségeitől és a blokklánc fenntartásába való befektetésre való hajlandóságától függ.

Hogyan működik a node a blokklánc-hálózatban?

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a node-ok

A blokklánc-hálózat egy peer-to-peer hálózat, ahol a csomópontok közvetlenül kölcsönhatásba lépnek egymással központi szerver szükséglete nélkül. Ez a kölcsönhatás biztosítja a rendszer egészének integritását és biztonságát.

A csomópontok közötti kölcsönhatás mechanizmusa a következőket tartalmazza:

1. Csomópontok felfedezése: amikor egy új csomópont csatlakozik a hálózathoz, meg kell találnia a meglévő csomópontokat a kapcsolódáshoz. Ez történhet előre programozott „seed nodes” (kezdő csomópontok) révén, DNS-szervereken keresztül vagy más felfedezési mechanizmusokon keresztül.
   
2. Kapcsolatok létesítése: minden node több kapcsolatot támogat más node-okkal, összetett kapcsolatokat alkotva. Például a Bitcoin hálózatban egy node általában 8 és 125 aktív kapcsolatot tart fenn.
   
3. Adatcsere protokollok: a node-ok speciális protokollokat használnak az információk cseréjére. Ezek a protokollok meghatározzák, hogy mely adatokat és milyen formátumban továbbítanak a node-ok között.
   
4. Szinkronizáció: az új node-oknak csatlakozáskor szinkronizálniuk kell a blokklánc jelenlegi állapotával, betöltve az összes blokkot a hálózat létrehozása óta (teljes node-ok számára) vagy csak a szükséges információt (könnyű node-ok számára).
   
5. Információ terjesztése: amikor egy node új tranzakciót vagy blokkot kap, ellenőrzi őket, és ha érvényesek, továbbítja az információt az összes csatlakoztatott node-nak, biztosítva az adatok gyors terjedését az egész hálózaton.
   

Ez az architektúra magas szintű ellenállást biztosít a hálózat számára a hibákkal és támadásokkal szemben. Még ha néhány node el is romlik vagy kompromittálódik, a hálózat továbbra is működik a megmaradt kapcsolatokon keresztül.

A node-ok működésének elve az adatok érvényesítése és továbbítása során

A node-ok alapvető feladata a konszenzus fenntartása a blokklánc állapotával kapcsolatban. Ennek érdekében számos bonyolult folyamatot hajtanak végre:

1. Tranzakciók fogadása és ellenőrzése:
   
   • Amikor a felhasználó tranzakciót küld, az a node-ok mempool-jába (memória medencéjébe) kerül.
   • Minden node ellenőrzi, hogy a tranzakció megfelel-e a protokoll szabályainak: a digitális aláírás helyessége, a források elegendősége, a formátumnak való megfelelés stb.
   • Az érvényes tranzakciók a node mempool-jában tárolódnak, és továbbítódnak a hálózat többi node-jának.
     
2. Blokkok kialakítása (bányász node-ok számára):
   
   • A bányász node-ok a mempool-ból választják ki a tranzakciókat, előnyben részesítve azokat, amelyek magasabb díjat kínálnak.
   • Új blokkra jelöltet hoznak létre, belefoglalva az előző blokk hash-jét, az időbélyeget, a Merkle fa gyökér hash-jét a belefoglaláshoz szükséges tranzakciókhoz és egyéb szükséges adatokat.
   • Ezután próbálnak olyan nonce (egyszer használatos szám) értéket találni, amelynél a blokk hash-e megfelel bizonyos nehézségi feltételeknek (Proof of Work hálózatokban).
     
3. Új blokkok ellenőrzése és elfogadása:
   
   • Amikor a nod megkapja az információt egy új blokkról, egy sor ellenőrzést végez: a blokk struktúrájának megfelelése a protokollnak, az összes tranzakció érvényessége, a blokk hash-ának helyessége stb.
   • Ha a blokk minden ellenőrzést teljesít, a nod hozzáadja azt a blokklánc saját verziójához, és átadja az új blokk információját más nodoknak.
   • Ha a nod alternatív blokklánc verziót (forkot) észlel, a leghosszabb lánc vagy a legnagyobb felhalmozott nehézséggel rendelkező lánc kiválasztásának szabálya szerint jár el (a protokolltól függően).
     
4. Feldolgozás forkok:
   
   • Néha a hálózaton kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor különböző bányászok egyszerre találnak érvényes blokkokat, ami ideiglenes eltérést okoz a blokkláncban (forkot).
   • A nodok folytatják a munkát mindkét ágon, amíg az egyik nem válik hosszabbá. Ezután elismerik a hosszabb láncot érvényesnek, és elvetik az alternatív verziót.
     
5. Állapotfrissítés:
   
   • Az új blokk elfogadása után a nod frissíti a blokklánc aktuális állapotáról alkotott képét: az egyenlegek, a smart contractok állapota (azokban a hálózatokban, amelyek támogatják őket) stb.

Ez a bonyolult folyamat biztosítja az adatok integritását és konzisztenciáját az egész hálózaton, annak ellenére, hogy nincs központi irányító szerv.

Node-típusok

Teljes node

A teljes nod (Full node) a blokklánc-hálózat alapja. Megtölti és tárolja a blokklánc teljes másolatát, kezdve az első blokktól (genesis blokk), és önállóan ellenőrzi minden tranzakciót a hálózat szabályainak megfelelően.

A teljes nod jellemzői:

1. Teljes függetlenség – a teljes nodok nem támaszkodnak más hálózati résztvevők bizalmára, önállóan ellenőrzik az összes adatot.
   
2. Jelentős számítógépes követelmények – a teljes blokklánc tárolásához és feldolgozásához elég erőteljes berendezések szükségesek. Például a Bitcoin teljes node-jához körülbelül 500 GB szabad lemezterület szükséges (2024-es állapot szerint), az Ethereum esetében pedig még több.
   
3. Hosszú ideig tartó kezdeti szinkronizálás – a teljes node első indításakor néhány napra van szükség a blokklánc teljes történetének letöltésére és ellenőrzésére.
   
4. Magas érték a hálózat számára – minél több teljes node van a hálózatban, annál decentralizáltabb és ellenállóbb a támadásokkal szemben.
   

A teljes node funkciói:

• A tranzakciók teljes történetének tárolása a hálózat létrehozása óta
• Minden tranzakció és blokk független ellenőrzése
• Új tranzakciók és blokkok információjának terjesztése
• Könnyű kliensek kéréseinek kiszolgálása (bizonyos hálózatokban)
• Részvétel a protokollfrissítések szavazásaiban (bizonyos blokkláncokban)

Példák a teljes node-ok szoftverére:

• Bitcoin Core a hálózathoz Bitcoin
• Geth vagy Parity a Ethereumhoz
• Solana Validator a Solanához
• Cardano Node a Cardanóhoz

A teljes node működtetése maximális biztonságot és magánéletet biztosít a felhasználónak, mivel minden tranzakció helyben, külső szerverekre való ráutaltság nélkül ellenőrizve történik. Ezenkívül a teljes node-okat üzemeltető hálózati résztvevők fontos hozzájárulást nyújtanak a blokklánc egészségéhez és decentralizációjához.

Könnyű node (Light node)

A könnyű node (Light node), más néven könnyű kliens, egy leegyszerűsített verziója a node-nak, amely nem tárolja a teljes blokklánc másolatát. Ehelyett csak a blokkok fejléceit és a konkrét tranzakciók ellenőrzéséhez szükséges minimális információt tölti le.

A könnyű node jellemzői:

1. Alacsony rendszerkövetelmények – a könnyű node-ok korlátozott erőforrású eszközökön is képesek működni, mint például okostelefonok vagy táblagépek.
   
2. Gyors szinkronizálás – a működéshez csak a blokkok fejléceit kell letölteni, ami jelentősen gyorsabb, mint a teljes node szinkronizálása.
   
3. Bízható modell – a könnyű csomópontok a teljes csomópontokra támaszkodnak a blokklánc állapotának és a tranzakciók ellenőrzésének információiért.
   
4. Kisebb hozzájárulás a hálózat biztonságához – a könnyű csomópontok nem vesznek részt az összes tranzakció teljes ellenőrzésében, ezért a hálózat biztonságához való hozzájárulásuk kisebb, mint a teljes csomópontoké.
   

A könnyű csomópont funkciói:

• Blokkok fejléceinek letöltése és ellenőrzése
• Egyszerűsített tranzakció-ellenőrzés (SPV, Simplified Payment Verification) a konkrét tranzakciók ellenőrzésére
• Saját tranzakciók létrehozása és küldése a hálózatba
• Bizonyos címek vagy okosszerződések figyelése, amelyek a felhasználó számára érdekesek

Működési technológia:

A könnyű csomópontok az egyszerűsített tranzakció-ellenőrzés (SPV) módszerét használják, amelyet Satoshi Nakamoto ismertett az eredeti Bitcoin cikkében. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy ellenőrizzük, hogy egy tranzakció szerepel-e a blokkban, anélkül, hogy a teljes blokkot letöltenénk:

1. A csomópont a teljes csomópontoktól kéri a tranzakció blokkba való beillesztésének bizonyítékát (ez általában Merkle-fával történik).
2. A teljes csomópont biztosítja a Merkle-utat, amely bizonyítja, hogy a tranzakció valóban egy adott blokkba van belefoglalva.
3. A könnyű csomópont ezt a bizonyítékot ellenőrzi, és meggyőződik arról, hogy a tranzakció létezik anélkül, hogy a blokk összes adatait letöltené.

Példák könnyű kliensekre:

• Electrum a Bitcoinhoz
• Metamask az Ethereumhoz
• Trust Wallet különböző blokkláncokhoz
• Atomic Wallet több pénznemű tranzakciókhoz

A könnyű csomópontok jó kompromisszumot kínálnak a biztonság és a használhatóság között. Lehetővé teszik a hétköznapi felhasználók számára, hogy a blokklánccal lépjenek kapcsolatba anélkül, hogy jelentős erőforrásokat kellene elkülöníteniük egy teljes csomópont fenntartásához.

Bányászati node (Mining node)

A bányászó csomópont (Mining node) egy speciális típusa a teljes csomópontnak, amely nemcsak ellenőrzi és terjeszti a tranzakciókat, hanem aktívan részt vesz új blokkok létrehozásában is. Ezek a csomópontok kritikus szerepet játszanak az olyan hálózatokban, amelyek a Proof of Work (PoW) konszenzus algoritmust használják, mint a Bitcoin, Litecoin és néhány más.

A bányászó csomópont jellemzői:

1. Magas számítástechnikai követelmények – a hatékony bányászathoz speciális berendezések szükségesek, mint például az ASIC-bányászok a Bitcoin számára vagy erőteljes grafikus processzorok (GPU) néhány más kriptovalutához.
   
2. Jelentős mennyiségű villamosenergia-fogyasztás – a bányászási folyamat nagy mennyiségű energiát igényel, ami az egyik fő működési költség.
   
3. Versenyképes modell – a bányászok egymással versenyeznek a jogért, hogy új blokkot hozzanak létre és jutalmat kapjanak.
   
4. Pénzügyi motiváció – a bányászok jutalmat kapnak új érmek és a blokkba befogott tranzakciók díjai formájában.
   

A bányászati node működési folyamata:

1. Tranzakciók gyűjtése – a bányászati node a meg nem erősített tranzakciókat gyűjti a mempoolból, előnyben részesítve azokat, amelyek magasabb díjat kínálnak.
   
2. A blokkjelölt létrehozása – a node létrehozza a blokk fejléceit, beleértve az előző blokk hash-ét, az időbélyeget, a kiválasztott tranzakciók Merkle gyökér hash-ét és más szükséges adatokat.
   
3. Megoldás keresése – a bányász folyamatosan módosítja a nonce-t (egyszeri szám) a blokk fejléceiben és számolja a hasht, próbálva megtalálni egy olyan értéket, amely teljesíti a hálózat nehézségi követelményeit (általában ez azt jelenti, hogy a hash értéknek kisebbnek kell lennie egy bizonyos célértéknél).
   
4. A megoldás bejelentése – amikor a megoldást megtalálták, a bányász azonnal bejelenti az új blokkot a hálózaton, hogy más node-ok ellenőrizhessék és hozzáadhassák azokat a blokkláncuk másolataihoz.
   
5. A jutalom megszerzése – a bányász, aki érvényes megoldást talált, új érmek formájában (például a Bitcoin esetében ez a blokk jutalma) és a blokkba befogott minden tranzakció díjai formájában jutalmat kap.
   

Bányászati medencék:

A népszerű hálózatokban növekvő bányászati bonyolultság miatt az egyes bányászok gyakran bányászati medencékbe tömörülnek – olyan résztvevők csoportja, akik egyesítik számítási kapacitásukat és az elnyert jutalmat a végzett számítási munkához arányosan osztják el. Ez lehetővé teszi a stabilabb, bár kisebb jövedelem elérését, mint a blokk önálló felfedezése esetén.

Környezeti megfontolások:

Az utóbbi években jelentős figyelmet fordítanak a bányászat környezeti hatásaira, különösen azokban a hálózatokban, ahol a számítási bonyolultság magas, mint például a Bitcoin esetében. Ez energiatakarékos alternatívák, például a Proof of Stake (PoS) kereséséhez vezetett, ahol az új blokkok készítőit a zárolt (stake-elt) érmék mennyisége alapján választják ki, nem pedig a számítási teljesítmény alapján.

Bányászati szoftverek példái:

• CGMiner és BFGMiner Bitcoinhoz
• T-Rex és NBMiner különféle GPU-bányászati algoritmusokhoz
• XMRig Monerohoz

A bányászati node-ok a Proof of Work rendszerek legfontosabb elemei, biztosítva a hálózat biztonságát és a tranzakciók megerősítését.

Hogyan támogatják a node-ok a hálózat biztonságát és decentralizációját?

A node-ok szerepe a blokklánc decentralizációjában

A node-ok alapvető szerepet játszanak a blokklánc-hálózatok decentralizációjának biztosításában – ez a technológia egyik kulcsfontosságú elve, amely megkülönbözteti a hagyományos centralizált rendszerektől.

A node-ok decentralizációra gyakorolt hatásának fő aspektusai:

1. Elosztott adatok tárolása:
   
   • Minden teljes node a blokklánc teljes másolatát tárolja, ami azt jelenti, hogy az adatok nem egyetlen szerveren vagy szervercsoporton koncentrálódnak.
   • Még ha a node-ok jelentős része le is áll, az adatok továbbra is hozzáférhetőek a megmaradt node-okon keresztül.
   • Ez a blokkláncot ellenállóvá teszi a cenzúrával és a fizikai támadásokkal szemben az infrastruktúrára.
     
2. Független ellenőrzés:
   
   • Minden teljes node önállóan ellenőrzi az összes tranzakciót és blokkot, nem bízva meg a hálózat többi résztvevőjében.
   • Ez kizárja a megbízható közvetítők vagy központi hatóságok szükségességét.
   • A felhasználók biztosak lehetnek az adatok helyességében anélkül, hogy konkrét személyeknek kellene megbízniuk, csupán a protokoll szabályaiban.
     
3. Földrajzi eloszlás:
   
   • A csomópontok általában az egész világon eloszlanak, különböző joghatóságokban és politikai rendszerekben.
   • Ez megvédi a hálózatot a lokalizált támadásoktól, az internet lekapcsolásától vagy a jogi korlátozásoktól egyes országokban.
   • Minél szélesebb a csomópontok földrajzi eloszlása, annál nagyobb a hálózat ellenálló képessége a regionális problémákkal szemben.
     
4. Nyitott hozzáférés:
   
   • A legtöbb nyilvános blokkláncon bárki elindíthat egy csomópontot engedély kérdése nélkül.
   • Ez csökkenti a részvétel akadályait és megakadályozza a hálózat monopolizálását egyes szervezetek által.
   • A nyitott részvételi modell hozzájárul a csomópontok számának növekedéséhez és a decentralizáció erősítéséhez.
     
5. Konszenzus kezelés:
   
   • Egyes blokklánc-hálózatokban a csomópontok üzemeltetői részt vehetnek a protokoll frissítések vagy a szabályok módosításának szavazásában.
   • Ez egy decentralizált irányítási modellt teremt, ahol a döntéseket közösen hozzák meg.
   • Példaként említhetjük a Bitcoin szoftverfrissítésének aktiválási folyamatát, amelyben a csomópontok jelezhetik a készenlétüket.

Kihívások a decentralizáció számára:

A előnyök ellenére léteznek olyan tényezők, amelyek korlátozhatják a decentralizációt:

• Technikai akadályok – egy teljes csomópont elindítása bizonyos technikai ismereteket és erőforrásokat igényel, ami korlátozhatja a résztvevők körét.
• Gazdasági ösztönzők – egyes hálózatokban nem elegendőek a gazdasági ösztönzők a nem validálásra szánt csomópontok indításához, ami a megfelelő mennyiség hiányához vezethet.
• Számítási kapacitás koncentrációja – a PoW-hálózatokban a bányászat nagy cégek vagy olcsó áramhoz hozzáférő bányászati medencék kezében koncentrálódhat.
• A blokklánc mérete – a blokklánc méretének növekedése a tárolási követelmények növekedéséhez vezet, ami a teljes csomópontok számának csökkenéséhez vezethet.

A decentralizáció megerősítésének intézkedései:

A blokklánc projektek különféle intézkedéseket hoznak a decentralizáció fenntartása és megerősítése érdekében:

• Olyan optimalizálások kifejlesztése, amelyek csökkentik a node indításához szükséges erőforrásigényeket
• Token indítási bónusz programok létrehozása
• ASIC-ellenálló bányászati algoritmusok kifejlesztése a számítási teljesítmény centralizálásának megakadályozására
• Olyan mechanizmusok bevezetése, amelyek ösztönzik a node-ok földrajzi eloszlását

Minél több független résztvevő indít node-okat, annál decentralizáltabb és ellenállóbb lesz a blokklánc hálózat, ami összhangban van ezen technológia alapelveivel.

A node-ok által támogatott konszenzuselvek

A konszenzus – ez egy mechanizmus, amely lehetővé teszi az összes node számára, hogy decentralizált hálózatban egyetértsenek a blokklánc állapotáról. A node-ok kritikus szerepet játszanak a különböző konszenzus protokollok fenntartásában, biztosítva az egész rendszer megbízható működését.

A blokklánc hálózatok főbb konszenzus mechanizmusai:

1. Proof of Work (PoW) – A munka igazolása:
   
   • Alkalmazva a Bitcoin, Litecoin, Dogecoin és mások esetében
   • A node-ok szerepe: a bányászati node-ok versenyeznek bonyolult matematikai feladatok megoldásáért, amelyek jelentős számítási erőforrást igényelnek. A teljes node-ok ellenőrzik a megtalált megoldás helyességét és az elkészített blokk érvényességét.
   • Biztonság: alapja az a feltevés, hogy a hálózat számítási teljesítményének nagyobb része fölötti kontroll megszerzése gazdaságilag nem éri meg.
   • A node-ok a leghosszabb (a legnagyobb összegyűjtött bonyolultsággal bíró) láncot érvényes blokklánc verzióként fogadják el.
     
2. Proof of Stake (PoS) – A tulajdonrészesítés igazolása:
   
   • Alkalmazva az Ethereum 2.0, Cardano, Solana és mások esetében
   • A node-ok szerepe: a validátorok (külön típusú node-ok) egy bizonyos mennyiségű kriptovalutát zárolnak (stake-elnek) letétként, és arányosan kapják meg a blokk létrehozásának jogát a részesedésük nagysága alapján.
   • Biztonság: az alapja gazdasági ösztönzők – a validátorok kockáztatják a stake-jüket, ha tisztességtelenül cselekszenek.
   • A csomópontok érvényesnek tartják azt a láncot, amely a legnagyobb közös részarányával rendelkezik a validátorok között.
     
3. Delegált Részvénybizonyíték (DPoS) – Delegált részvénybizonyíték:
   
   • Az EOS-ban alkalmazzák
     

Következtetés

A csomópontok kulcsszerepet játszanak bármely blokklánc-hálózat működésében és biztonságában. Biztosítják az adatok integritását, a tranzakciók megerősítését és a decentralizációt, ami nélkülözhetetlenné teszi őket a kriptoökoszisztémában. A csomópontok működésének és típusainak megértése nemcsak a fejlesztők és validátorok, hanem azok számára is fontos, akik szemlélyesebben szeretnék megérteni a digitális eszközök infrastruktúráját. A megfelelő típusú csomópont kiválasztása lehetővé teszi a hálózat támogatását, valamint jutalmat kapni az aktivitásért.

Miért fontos a csomópontok szerepe a blokklánc-hálózatokban

A csomópontok (nodok) számítógépek vagy eszközök, amelyek csatlakoznak a blokklánc-hálózathoz és fontos funkciókat látnak el annak stabilitása és biztonsága érdekében. A csomópontok fő feladatai közé tartozik:

• A blokklánc teljes vagy részleges másolatának tárolása. Ez garantálja, hogy az összes tranzakció története elérhető és megváltoztathatatlan marad.
  
• A tranzakciók és blokkok megerősítése. A validáló csomópontok részt vesznek a konszenzusban, ellenőrizve a tranzakciók és új blokkok helyességét.
  
• A decentralizáció biztosítása. Minél több aktív csomópont van a hálózatban, annál kisebb a központosítás kockázata, ami a hálózatot ellenállóbbá teszi a támadásokkal és hibákkal szemben.
  

Például olyan hálózatokban, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, a csomópontok segítenek szinkronizálni az adatokat a résztvevők között és megakadályozzák a kettős költést. A csomópontoknak köszönhetően a blokklánc nyitott, védett és teljesen átlátható marad.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő csomóponttípust a hálózatban való részvételhez

A csomópont típusa az ön céljaitól és erőforrásaitól függ. Számos alapvető csomóponttípus létezik:

1. Teljes csomópontok (Full Node).
   Teljes másolatot tárolnak a blokkláncról, és részt vesznek az összes tranzakció és blokk ellenőrzésében. Ez a legmegbízhatóbb lehetőség azok számára, akik szeretnék maximálisan hozzájárulni a hálózat biztonságához. Azonban az ilyen csomópontok jelentős számítási teljesítményt és nagy memóriafogyasztást igényelnek.
   
2. Könnyű csomópontok (Light Node vagy SPV Node).
   Csak a blokkok fejléceit tárolják, és szükség esetén kérik le a szükséges információt. Ez a lehetőség megfelelő olyan felhasználók számára, akik korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek, és szeretnének kapcsolódni a hálózathoz anélkül, hogy teljes szinkronizációra lenne szükségük.
   
3. Masternode-ok.
   Kiegészítő funkciókat biztosítanak a hálózat számára (például azonnali tranzakciók, DAO irányítás), és általában letétet igényelnek a hálózat natív kriptovalutájában. Cserébe a masternode-ok jutalmat kapnak, ami vonzó választássá teszi őket a hosszú távú befektetők számára.
   
4. Archív csomópontok (Archive Node).
   Azok számára készült, akik teljes hozzáférésre van szükségük a hálózat teljes adataihoz, beleértve az összes történeti fiókállapotot. Hasznosak az elemzők és fejlesztők számára.
   

Csomópont választásakor fontos figyelembe venni:

• A tároló kapacitását és az internet sebességét;
  
• A karbantartási költségvetést és a lehetséges jutalmakat;
  
• A technikai készségeidet és az adminisztrációra való hajlandóságodat.
  

Kezdő felhasználók számára a könnyű csomópont az optimális megoldás. A piacon tapasztaltabb résztvevők, akik mélyebb elköteleződésre és passzív jövedelem megszerzésére törekednek, fontolják meg egy teljes csomópont vagy masternode elindítását.